Dsida Jen�: Gyertyal�ng

Gyertya vagyok az �jszak�ban,
f�ny�rt harcol� t�rpe bajnok.
Te s�hajtozol, Istenem,
S �n jobbra hajlok, balra hajlok.
Csak gy�ng�n tartasz a kezedben,
mert lanyha szolg�d vagyok, v�sott,
s ez�rt zizeg az esti sz�l:
A Te szomor� s�hajt�sod.

Lehet�s�gek klastrom�ban
annyi elrejtett f�klya-szent �l!
Uram, h�t mi az �rdemem,
hogy megl�tt�l �s kiszemelt�l?
Viaszk vagyok �s rongy sz�v�tnek,
mit se tanultam, mit se l�ttam
s Te tudod, hogy egy gyertyal�ng
nagyon kev�s az �jszak�ban.

Erdei sok-sok s�ta�tban
szemed m�r nagyobb �jt is vert �t
�s m�gis viszel engemet:
leng�, libeg� pisla gyerty�t.
Neked k�sz�nhetem, hogy n�znek,
s hogy engemet is n�ha l�tnak,
s hogy csud�lkozva b�mulom
s�t�t �v�t az �gerf�knak.

Gyertya vagyok az �jszak�ban,
f�ny�rt harcol� gy�nge bajnok. –
Neheztelsz-e r�m, �n Uram,
hogy jobbra hajlok, balra hajlok?
�gy szeretn�k kedvedre �gni
reszket�, boldog �ji �tban! –
Ha gy�nges�gem f�j Neked,
s�hajts nagyot, – s �n kialudtam.

(1927. �prilis 11.)

Ima a Haz��rt

�n Uram, Istenem, vigy�zz re�nk!
Ne hagyjad elveszni a haz�t!
S�rva k�r k�t szem�nk,
Irgalmazz minek�nk!
Emeld fel magadhoz Nemzet�nk!

Szeretet f�nye �g benn�nk.
M�g �l�nk hisz�nk �s rem�l�nk!
Vigy�zz r�nk, ny�jtsd kezed,
Oltalmazd n�pedet,
Az �si Magyar Nemzetet!

Sz�zany�nk szepl�tlen M�ria,
Hozz�d sz�ll sok magyar s�haja,
K�rd �rt�nk fiadat,
Megv�lt� Urunkat,
V�dje, s �rizze Orsz�gunkat!

M�g igaz magyar �l a f�ld�n,
Nem hagyjuk, hogy a rossz legy�zz�n!
B�rmi volt, b�rmi lesz,
A magyar, magyar lesz,
�gy �led �jj� a Nemzet.

( Ismeretlen Szerz�;
Forr�s az MVSZ
"Hogyan t�rt�nhetett?!"
c�m� CD-j�r�l )

BOLDOGS�GOS KRISZTUS ANYJA

Esedezik sz�ned el�tt Magyarorsz�g,
F�radt kez�t seg�ts�g�rt ny�jtja Hozz�d,
Te kezedbe teszi sors�t,
Rabs�g�b�l, �des ment�, hogy kihozn�d.
El�tted s�r eg�sz orsz�g k�ny�r�gve,
Hiszen Tied sz�zadokt�l minden r�gje.
Istv�n kir�ly szent �r�kje Isten ut�n
Benned b�zik mind�r�kre.
Szent Fiadat, Boldogasszony, k�rd e n�p�rt,
Gy�zelemmel verje vissza ellens�g�t,
Rabs�g�nak vesse v�g�t,
Adja neki �gen-f�ld�n �dv�ss�g�t.

Amen

Vend�gk�nyvem 

P�r l�p�s volna csak

Ott �lltam �n is, nyomorultan, b�n�n
ki tudja mi�ta Bethesda tav�n�l.
A napok j�ttek, s elmentek felettem
�n a m�ltat, j�v�t, mindent eltemettem.

Csak hulltak hangtalan egym�sra a napok,
gy�ltek, egyre gy�ltek, a s�nt�k, a vakok. 
Nem tudtam honnan, s mi�rt a sok beteg,
meg�tkoztam, mint J�b ezt a rossz �letet.

Mi�rt van �gy? K�rdeztem sz�ntelen,
de elnyelte hangom a v�gtelen.
Nem kaptam vigaszt, j� sz�t, sem mosolyt,
egy fel�m hajl� mozdulat sem volt.

A l�ktet� �let nagy v�rkering�se
m�r kidobott mag�b�l, vagy tal�n m�gsem?
Hisz f�l�ttem is �gy ragyog a Nap,
ha �jszaka van ezernyi csillag.

- M�g lelkem a gy�tr� m�lys�geket j�rta,
megtanultam j�l, nagyon-nagyon f�jva:
Az �n szenved�sem a m�sok pr�b�ja.

Nem sz�moltam h�nyan nem is vett�k �szre, 
p�r l�p�s volna: csak seg�teni k�ne,
hogy eljussak a t� gy�gy�t� viz�be.
 
- V�g�l �n sajn�ltam az elrohan�kat,
a r� nem �r�ket, a l�t�-fut�kat.
- Nem lehet az m�sk�pp, �k igaz�n vakok,
ha nem veszik �szre, hogy nyomorult vagyok.

Sokszor a templomba siettek nagyon,
megk�sz�nni:  van p�nz, eg�szs�g �s vagyon. 
H�l�t adtak �rte, hogy sz�p ez az �let:
visszafel� szem�k m�g re�m sem t�vedt.

Egyszer j�tt Valaki, halkan, cs�ndesen,
a sz�vembe n�zett, megfogta a kezem.
Sz� n�lk�l emelt f�l, �s bevitt a t�ba:
A N�z�reti volt, vil�g gy�gy�t�ja.

P�skulyn� Kov�cs Erzs�bet
1979. okt�ber 17.

ID�ZETEK MINDEN ALKALOMRA