A vil�grasz�l� amszterdami csoda
(Hollandia, 1345.)

1945. m�rcius 13-�n �nnepelt�k a n�metalf�ldi katolikusok
600. �vfordul�j�t annak az olt�riszents�gi csod�nak,
melynek legszebb v�rosuk fellend�l�s�t �s j�l�t�t tulajdon�tj�k.
A XIV. sz�zadban Amszterdam csup�n jelent�ktelen hal�szfalu volt.
Csak n�gy utc�ja �s n�h�ny sik�tora volt szer�ny hal�szkunyh�kkal;
egyetlen valamireval� �p�letnek az ap�cakolostor sz�m�tott.
1345. m�rcius 13-�n ebben a f�ldh�zragadt helys�gben j�tsz�dott le
az az eucharisztikus csoda, melynek h�re messze t�ljutott az orsz�g hat�rain, s vonzotta a zar�ndokokat, akik munk�t �s j�l�tet vittek magukkal.
Azon a jelent�s�gteljes napon papjukat egy haldokl� hal�szhoz h�vt�k.
Meggy�ntatta �s ell�tta a szent �traval�val.
Alig t�vozott azonban a lelk�sz, a beteget olyan heves
k�h�g�si roham fogta el, hogy k�pni k�nyszer�lt.
Feles�ge a k�petet, s vele a m�g teljesen �p Szentosty�t a t�zbe vetette.
Csak m�snap reggel j�tt r�, amikor a marad�k parazsat �sszekotorta,
hogy milyen meggondolatlanul tiszteletlen volt,
a Szentostya ugyanis makul�tlan feh�rs�gben t�nd�k�lve,
ragyog� sug�r�z�nt�l �vezve,
csod�latosan lebegett a zsar�tnok felett.
A t�z nem em�sztette el a fels�ges Szents�get,
m�g csak be sem kormozta.
Az asszony m�ly megrend�lts�g�ben t�rdre borult,
�gy im�dta az Euchariszti�t.
Majd nem t�r�dve a l�nggal, mely kez�t nyaldosta,
de nem �gette meg,
kiemelte a t�zhely t�zf�szk�b�l,
h�dolalteljesen feh�r gyolcs-kend�re helyezte,
s a feh�rnem�s szekr�nybe tette.
Sietve rohant a pl�b�noshoz, aki f�rj�t ell�tta,
�s mindent elmondott neki.
R�vid megfontol�s ut�n az okos lelkiatya
szigor� hallgat�sra k�telezte, hogy elej�t vegye
a felesleges mendemond�nak �s felt�n�snek,
a Szents�get pedig a legnagyobb titokban
visszavitte a templomba.
A k�vetkez� nap azonban az asszony elr�m�lt,
mert a Szentosty�t ism�t a szekr�nyben tal�lta.
Most m�r a pl�b�nos sem k�telkedett abban,
hogy ezt a nyilv�nval� csod�t nem szabad
elhallgatnia, hanem Isten nagyobb dics�s�g�re
�s sz�mos l�lek hitbeli megigazul�s�ra k�ztudott� kell tennie.
Ez�rt mind papt�rsainak, mind az eg�sz egyh�zk�zs�gnek
elbesz�lte a t�rt�nteket,
mire a n�p az eg�sz k�rny�kr�l �sszesereglett.
�nnepi k�rmenetben, templomi z�szl�kkal,
�g� gyerty�kkal k�s�rt�k a csod�s Szents�get
az amszterdami Szent Mikl�s templomba.
Az egyh�zi hat�s�g azonnal szigor� vizsg�latot rendelt el,
mely h�napokon �t tartott.
V�g�l az utrechti p�sp�k p�sztorlev�lben hirdette ki:

"Ez a rendk�v�li esem�ny t�k�letes igazs�g."

Az egyh�zf� enged�lyt adott r�, hogy a csoda h�re mindenfel� elterjedjen.
A j�mbor amszterdami n�p nyomban �gy d�nt�tt,
hogy a szeg�ny hal�sz nyomor�s�gos hajl�k�t k�poln�v� alak�tja �t.
A t�zhelyet is, melynek l�ngjai k�z�tt a Szentostya �r�kon kereszt�l
s�rtetlen maradt, a k�poln�ban hagyt�k.
Sz�z esztend�vel k�s�bb az isteni J�s�g abban a k�poln�ban
�jabb csod�t m�velt, az�ltal is hiteles�lve a kor�bbit.

1452. m�jus 24-�n olyan nagyerej� t�zv�sz
keletkezett Amszterdamban, mely az akkori v�rost
csaknem teljesen a f�ld sz�n�vel tette egyenl�v�.
Amikor a t�z m�r a k�poln�t fenyegette,
n�h�ny b�tor f�rfi elhat�rozta, hogy felt�ri a szents�gh�zat
�s megmenti a dr�ga szents�gtart�ban �rz�tt
csod�s Szentosty�t.
De f�radoz�suk meghi�sult.
Fesz�t�vasuk �gy t�rt darabokra, mint egy gyufasz�l,
�k meg a l�ngok el�l menek�lni k�nyszer�ltek.
A f�b�l �p�lt k�polna �s tabern�kulum a d�h�ng� t�z martal�ka lett.
�s milyen le�rhatatlan �r�m t�lt�tte el sz�v�t
a sokat szenvedett katolikus n�pnek,
amikor a t�zv�sz ut�n �ps�gben tal�lta
a sz�z�ves csod�s Olt�riszents�get
az elhamvadt roncsok k�z�tt!
M�g a monstrancia �s a rajta lev� selyemf�tyol is
teljesen s�rtetlen maradt.

1578-ig sz�mos processzi� �s zar�ndoklat kereste fel
e szent helyet, ez id�t�l azonban a k�lvinizmus megtiltott
minden nyilv�nos katolikus megnyilatkoz�st.
De a n�metalf�ldi n�p sz�v�b�l sohasem siker�lt kit�r�lni a
csod�s Szentostya tisztelel�t.
Amikor az els� hit�ld�z�sek v�get �rtek, a
Legm�lt�s�gosabb Olt�riszents�g �nnep�lyes tisztelete
�jb�l kezdet�t vette.
Eleinte ugyan csak csendben,
�m 1645-ben,  a csoda 300. �vfordul�j�n m�r teljes pomp�val.
S�t a v�ros hitleri megsz�ll�sa ut�n, a m�sodik
vil�gh�bor� idej�n is akadtak katolikusok,
akik az �vfordul� napj�n �jnek idej�n,
csendesen im�dkozva, engesztel� l�lekkel vonultak
a „szent helyre". 
Ma pedig a m�sodik vil�gh�bor� ut�n
�jra boldogan �nnepel a katolikus Amszterdam:
 k�ny�r�g �s h�l�t ad �vr�l-�vre a csod�s Szentostya el�tt!
A szenl�ldoz�s a l�lek csod�latos t�pl�l�ka;
er�t ad k�s�rt�sekben �s vesz�lyekben, megment az �r�k �let sz�m�ra.
Sok szent �let�ben megt�rt�nt,
hogy a gyakori szent�ldoz�s csod�latos dolgokat m�velt:
voltak, akik �veken �t testi t�pl�l�k n�lk�l �ltek,
szervezet�k nem romlott le, erej�k nem cs�kkent;
�gy volt ez a sv�jci f�ldm�vessel,
Fl�e Szent Mikl�ssal, Waldsee-i boldog Elisabeth Bona von Reute-val,
majd a k�zelm�ltban Konnersreuthi Neumann Ter�zzel
�s a kapucinus Pietrelcinai Pio aty�val.
(VR)