�

A szeg�ny kisl�ny t�rt�nete

Valamikor hajdan�n,
mikor m�g az utc�n k�sz�nt egym�snak
ismer�s �s ismeretlen is egyar�nt,
�lt egy kicsiny kisle�ny.

Egy sz�nt�-vet� h�zasp�r
gyermekek�nt l�tta meg a napvil�got.
Nem voltak j�tsz�t�rsai,
mert k�rnyezet�kben csupa gazdagok �ltek,
akik nem engedt�k a szeg�ny gyermek
k�zel�be csemet�j�ket.
A kisl�ny t�volr�l figyelhette csak a t�bbiek �let�t.
F�jdalmai el�l egy k�pzeletvil�gba menek�lt.
Kopott ruh�j�n a foltokat �kszernek l�tta.
Kukoricabab�j�t hercegn�nek nevezte.
�A Nap izz� hev�t simogat� aranyzuhatagk�nt �lvezte,
�s am�g m�s �rny�kba menek�lt, � azt mondta:
- �n a Nap le�nya vagyok,
�s az�rt s�t ilyen forr�n r�m,
mert rettent� nagy szeretettel akar
�t�lelni engem Napanyuk�m.
Lassan-lassan megtanulta,
�hogy mindent a maga jav�ra ford�tson,
mindenb�l hasznot kov�csoljon.
Ha langyos ny�ri z�por hullott,
szappannal a kez�ben, kiszaladt h�zuk udvar�ra
�s kacagva mosakodott,
mik�zben vid�m hangon kiab�lta be �desanyj�nak:
- N�zd, Anyu! Nekem is van zuhanyoz�s f�rd�szob�m.
A szomsz�dok k�z�l sokan bolondnak tartott�k �t,
nem �rtett�k, mi�rt tud mindennek �r�lni.
Azt mondt�k r�la: ennek a gyereknek
vissz�j�ra ford�totta Isten az esz�t.

Teltek az �vek.
A kisl�ny feln�tt� v�lt.
A falu b�r�ja kihirdette, hogy v�s�rt rendeznek.
Mindenki hozza el egy batyuban azt,
amib�l �gy �rzi, olyan sok van neki,
hogy m�snak is sz�vesen adna �t bel�le.
Megjelentek a gazdag szomsz�dok feln�tt gyerekei is.
Batyujuk betegs�gt�l, v�l�pert�l, k�nnyekt�l,
�s el�gedetlens�gt�l duzzadt.
A mi le�nyk�nk csomagj�ban kacag�s,
boldogs�g, el�gedetts�g volt tal�lhat�.
Megk�rdezt�k t�le:
- T�ged elker�ltek a bajok, hogy nem tudt�l hozni bel�l�k?
- Nem. Csup�n azokb�l nem tartok sz�mon m�st,
mint a betegs�g ut�n a gy�gyul�st.
A vit�kb�l a b�k�l�st.
Vagy ha elvesz�tettem valamit,
meg�riztem afeletti �r�m�met,
hogy p�tolhattam vesztes�gemet.
Az �n batyumban is ugyanazok tal�lhat�k,
�melyek a tietekben, csak - tudj�tok,
��n mindent a vissz�j�ra ford�tva haszn�lok.

�

�