Egy csod�latos t�rt�net

Egy napon azt k�rte az oszt�lyt�l a tan�rn�, hogy minden oszt�lyt�rsuk nev�t �rj�k f�l egy lapra �gy, hogy a nevek mellett maradjon egy kis �res hely. Gondolj�k meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a t�rsaikr�l, �s azt �rj�k a nevek mell�. Egy teljes �r�ba telt, mire mindenki elk�sz�lt �s miel�tt elhagyt�k az oszt�lytermet, a lapot �tadt�k a tan�rn�nek. H�tv�g�n a tan�rn� minden di�k nev�t f�l�rta egy pap�rlapra �s mell� a kedves megjegyz�seket, amelyeket a tanul�t�rsak �rtak r�la. H�tf�n minden tanul� megkapta a list�j�t. M�r kis id� m�lva mindegyik nevetett. "T�nyleg?" - hallatszott a suttog�s. "Nem is tudtam, hogy �n valakinek is jelentek valamit!" - �s "Nem tudtam, hogy a t�bbiek ennyire kedvelnek" - sz�ltak a megjegyz�sek. Ezut�n senki nem emlegette t�bb� a list�t. A tan�rn� nem tudta, hogy a di�kok egym�s k�zt, vagy esetleg a sz�leikkel besz�ltek-e r�la, de nem is t�r�d�tt vele. A feladat el�rte a c�lj�t. A tanul�k el�gedettek voltak magukkal �s a t�rsaikkal. N�h�ny �vvel k�s�bb az egyik fi� elesett Vietnamban, �s a tan�rn� elment a tan�tv�nya temet�s�re. A templomot megt�lt�tte a sok bar�t. Egyik a m�sik ut�n
- akik szerett�k vagy ismert�k a fiatalembert - odamentek a kopors�hoz, �s ler�tt�k utols� kegyelet�ket A tan�rn� a sor v�g�n l�pett oda �s im�dkozott a kopors� mellett.
Ahogyan ott �llt, az egyik kopors�viv� katona megsz�l�totta:
"�n a matematika tan�rn�je volt Mark-nak?"
� igent b�lintott. Erre a fi� azt mondta:
"Mark nagyon gyakran besz�lt mag�r�l."
A temet�s ut�n �sszegy�ltek Mark r�gi oszt�lyt�rsai. Mark sz�lei is ott voltak �s szemmel l�that�an alig v�rt�k, hogy besz�lhessenek a tan�rn�vel. "Valamit szeretn�nk mutatni" - mondta az apa �s el�h�zott egy p�nzt�rc�t a zseb�b�l. "Ezt tal�lt�k, amikor a fiunk elesett. �gy gondoltuk, �n meg fogja ismerni." A p�nzt�rc�b�l el�h�zott egy er�sen gy�r�tt lapot, amelyet nyilv�n �sszeragasztottak, sokszor �sszehajtogattak �s sz�thajtottak m�r. A tan�rn� - an�lk�l, hogy odan�zett volna - tudta, hogy ez egyike volt azoknak a lapoknak, amelyeken a kedves tulajdons�gok �lltak, amelyeket az oszt�lyt�rsak �rtak Markr�l. "Nagyon szeretn�nk �nnek megk�sz�nni, hogy ezt a feladatot adta az oszt�lynak"
- mondta Mark anyja.
"Amint l�tja, Mark nagyon megbecs�lte."
A t�bbi r�gi tan�tv�ny is �sszegy�lt a tan�rn� k�r�l. Charlie elmosolyodott �s azt mondta: "Nekem is megvan m�g a list�m. Az �r�asztalom fels� fi�kj�ban �rz�m." Chuck feles�ge pedig �gy sz�lt: "Chuck megk�rt, hogy a list�t ragasszam be az esk�v�i albumba." "Az eny�m is megvan m�g" - mondta Marily. "A napl�mban tartom". Ekkor Vicki, egy m�sik oszt�lyt�rsuk a zsebnapt�r�t vette el�, �s megmutatta a haszn�latt�l megkopott �s foszladoz� list�t a t�bbieknek. "Mindig magamn�l hordom" - mondta Vicki, �s hozz�tette: "Meg vagyok gy�z�dve, hogy mindny�jan meg�rizt�k azt a list�t." Embert�rsainkkal val� egy�tt�l�s�nkben gyakran elfeledkez�nk arr�l, hogy minden �let v�get �r egy napon �s senki sem tudja, mikor j�n el ez a nap. Ez�rt kellene megmondanunk azoknak az embereknek, akiket szeret�nk, �s akik�rt agg�dunk, hogy fontosak a sz�munkra. Addig kell ezt megmondani, am�g nem k�s�. Mindenki megteheti, aki ezt az �r�st elolvassa. Ha nem teszed meg, elszalasztasz egy csod�s lehet�s�get, hogy valami kedveset �s sz�pet tegy�l.

�